10+1 tévhit az ivartalanításról

1. A szukát egyszer meg kell elletni.
Semmiféle gyakorlati tapasztalat ezt nem támasztja alá. Fontos tudnivaló, hogy a már vemhes állatot is lehet ivartalanítani!

2. Az első tüzelést meg kell várni. 
Ez ugyan sokak szerint valóban kívánatos lenne, ám nem kell ragaszkodjunk hozzá. Ráadásul a statisztikák azt mutatják, hogy az ivarérés előtt ivartalanított kutyák élettartama 1-3 évvel megnő (macskáknál ez 4-5 év).

3. Drága a műtét. 
Egyszeri kiadás, míg csupán egyetlen alom felnevelése a gazdához jutásig máris nagyobb költséggel jár... Nem beszélve a párzási időszakban elcsavargó állatok kezeltetésének költségéről, ha baleset érné őket vagy az egymással való verekedés során megsérülnének.

4. Sokszor halljuk, hogy elhízik a kutya a műtét után. 
Ha előfordul, nem a műtét egyenes következménye: a gazdik ilyenkor valami rosszul értelmezett sajnálatból többet nassoltatják kedvencüket, és ez vezet a súlygyarapodáshoz.

5. Az ivartalanítástól megváltozik az állat természete.
Az ivarérett kutya alaptulajdonságai nem változnak meg a műtétet követően. Ha ivaréretté válás előtt sor kerül a műtétre, pozitív változásokra számíthatunk: csökken az állat csavargási kedve is, ezáltal kisebb a kockázata, hogy közlekedési baleset áldozatává váljon. Az állat agresszióra való hajlama is kisebb mértékűvé válik.

6. Az ivartalanítás természetellenes, az állat csonkítása.
A 3. évezredben, a táplálékkiegészítők tömeges használatakor enyhén szólva is furcsa bármiféle természetességet emlegetni..., hogy a farkas kutyává válásának folyamatát már ne is említsük.
Bizonyos szerveltávolító műtétek az embereknél is oly megszokottá váltak, hogy egy vakbél- vagy orr, illetve torokmandula-műtétkor kinek jutna eszébe csonkításról beszélni?!

7. Vigyázunk majd rá a tüzelési időszakban!
Na, igen. Jó barátom Maci díjnyertes szülőktől: anyja angol szetter, apja német juhász..., a két porta közt 2 méternél magasabb kerítés feszül. A párzási időszakban olyan erős a kutyákban a szaporodási ösztön, hogy bármire képesek!

8. A kölyköknek jó helyük lesz, hiszen már kettőre van is jelentkező.
Igen. Egyre, kettőre... De mi van a többi 5-6 kiskutyával, aki egy ellés alkalmával születik? Ha minden kiskutyának van biztos helye, akkor hogyan lehetséges, hogy a menhelyek, gyepmesteri telepek mégis tele vannak és naponta altatják el a feleslegessé vált állatokat? Ráadásul még a tenyésztők sem mindig tudják nyomon követni a kölykök sorsát... Gondoljuk át: ugye nem szeretnénk, ha most mégoly jónak látszó helyre adtuk is, később az általunk nevelgetett kis állat az utcán vagy a menhelyen végezné...

9. “Tőle szeretnénk kölyköt.”
Sajnos, ha ez ilyen egyszerű lenne, könnyebb lehetne a tudatos tenyésztés. Arra, hogy az utódok közül valamelyik - akár csak külsőleg is - hasonlítson mostani kedvencünkre, nagyon kevés az esély.

10. “Legalább élvezze.” vagy hagy “Érezze át az anyaságot.”
Az állat ivartalanítva nem érzi magát csökkent értékűnek, nem fosztjuk meg semmiféle örömtől – ugyanis sem a párosodáshoz, sem az anyasághoz nem fűződnek érzelmek, számukra fizikailag is inkább fájdalmas élmények ezek. Ők állatok, nem emberek, bármennyire is szeretjük őket emberi érzelmekkel felruházni. Számukra a párosodás, a szaporodás egy ösztön, ami semmiképpen sem keverendő össze az igazi "szerelemmel".

+1. A felszín alatt megbúvik egy ki nem mondott, de létező idegenkedés.
Uraim, ne aggódjanak, az Önök férfiasságát egyáltalán nem befolyásolja kedvencük ivartalanítása!

Forrás: haziallat.hu